Szerepjáték

-Jaj, Nina, nagyon szépen köszönöm. - örvendezett Stefani - Ígérem, hogy jó falkatag leszek.

-Engedj el vagy visszavonom!-mondtam gyorsan.-Mennyetek.Nincs semmi tennivaló.

Alíz lemászott Nina hátáról
-Gyere tesó mennyünk!Jaj de örülök!
Alíz a titkos helyhez vette az irányt,közben ugrándozott és csóválta a farkát

-Megyek tesó. - mondta Stefani, és szökdécselve Alíz után ment

az erdőben sétáltunk
-Mi a kedvenc kajád?
kérdezte Alíz korgó hassal

-Én a nyulat szeretem a legjobban. - mondta Stef - Jaj, tesó? Korog a hasad? Fogjak neked valamit?

Alíz elvörösödött
-Nekem is ! fogjunk 12 darabot neked 6-ot és nekem 6-ot és raktározzuk el a barlangunkban/
ok?
Monta Alíz kihúzva magát mintha erős és nagy lenne

-Rendben - mondta Stefani, és lehajtotta a fejét, hogy nyúlszagnyomra leljen.

Alíz hirtelen megfordult és megharapta Stefani fülét
-kapj el!
És hirtelen lehupant a sűrű bokor mögötti kőcsuzdára,és elkezdett lefelé csúszni

Stefani Alíz után szaladt, ráugrott s csúszdára és lecsúszott utána.

Alíz észrevett egy indát a csúzda végén és elkapta az álkapcsával és egyett pördült kecsesen és a vízbe esett

Stef le akart ugrani a vízbe a csúszda végén, de elszámította magát és fejjel előre a vízbe esett.

Alíz kidugta a fejét a vizből és egy aranyhalnak a farka lógott ki a szájából aki éppen csapkodott
és nézte Stef-et aki a vízből dugta ki a fejét

Stefani köpködve dugta ki a fejét a vízből, kinyitotta a szemét, és látta Alízt amint próbálja az aranyhalat kiköpni.

Alíz nagynehezen kiköpte a halat és nevetni kezdett
-Na te menny balra én jobbra,fogjuk meg a nyuszikákat

Stefani elindult balra, és újabb nyúlszagnyomokat keresett.

Alíz jobbra indult
majd egy óra múlva a barlang elött találkoztak(hogy gyorsak legyünk)
-Vigyük be a nyuszikat

-Rendben. - mondta Stefani és felkapott két nyulat a szájába, és bevitte a barlangba.

Alíz fedobott 3 nyulat a hátára és 3-at a szályába vett
bevitte letette
és leült egyet maga elé húzott

-Ömm tudom illetlen kérdés de hogy lettél magányos farkas,tesó?
kérdezte Alíz elpirulva,közben nagyokat harapott a nyusziból

-Dehogy illetlen. Nem régen mentem el anyukámtól, és falkát kerestem. - mesélte Stef tesójának.

-Bár nálam is ez lett volna.
Alíz szomorúan tolta el maga elől a nyuszit

- Veled mi történt tesó?-kérdezte Stef.

-háát...nagyon kicsi voltam.Anya és Apa vadászni tanított...de hirtelen egy Grizzly ránktámatt és megölte a szüleim.Anya elhurcolt és lerakott de vissza szaladt apuhoz.Addig egy róka fogadott örökbe de őt is...(elcsuklott a hangja)
És egy nagy könycsepp folyott le az arcán

-Ne sírj tesó.-Stef odament Alízhoz és óvatosan megnyalta őt, hogy ne legyen olyan szomorú.

Alíz szipogva felnézett (Alíznak sosem volt testvére)
-Örülök hogy ilyen jó tesóm van!

-Én is nagyon örülök neki. - szólt Stefani. -Nekem sem voltak soha testvéreim. Anyu mindegyik kölyke halva született, rajtam kívül.

-Ooo..sajnálom!
Alíz megnyalta a tesókája arcát hogy kicsit felvidítsa

Stefani kedvesen nézett Alízra - Köszönöm, hogy ilyen vagy velem -mondta tesójának.

már telihold volt kinn
-gyere vonyítsunk a holdra
és alíz mutatta h mennyünk ki